Feed on
Posts
Comments

Tél a kertben

A mi szélességi körünkön elvileg négy évszak létezik a tavasz, nyár, ősz és a tél, de ez mostanában nem mindig különül el markánsan, de nézzük csak mit tartogat számunkra a téli kert.

Télen sem kell lemondanunk a színes virágokról, termésekről, lombozatról, dekoratív ágrendszerekről, sőt néhány növény éppen ilyenkor mutatja meg a legkülönlegesebb arcát.

Napsütéses téli időszakban védett fekvésben már januárban virágzó cserjékben gyönyörködhetünk, pl. Varázsmogyoró, Kikeleti bangita, Téli jázmin, Tündércserje. E télen virágzó cserjéknél nincs szükség külön védelemre, ha a virágokat betakarja a hó vagy a zúzmara csukva maradnak mindaddig míg enyhébb napok következnek.

Már télen virágozhat a Hunyor Téltemető vagy a Sáfrány is. Sok lombhullató és lomblevelű örökzöld termésével, bogyójával, szárukkal díszít, pont a téli hónapokban adja a legszebb arcát (pl. Mahónia, Magyal, Tiszafa, Skimmia, Lilabogyó, Tűztövis, Madárbirs, Berkenye, Som félék).

Fenti növények alkalmazásával télen is gyönyörű díszkertet varázsolhatunk kertünkben, feldobva a téli napokra oly jellemző fehéres szürke egyhangúságot.

A tél közeledtével a kertész vagy a kert tulajdonos feladatai minimálisra csökkennek de mindig akad néhány fontosabb munka -főleg a felkészülés a télre-, amelyek elvégzése szükséges ahhoz, hogy a következő évben is nekünk tetsző maradjon a kertünk.
E rövid bevezető után lássuk a teendőket:

  • Nézzünk körbe a kertben és kötözzük össze minden olyan növényt amely a lehulló hó súlya alatt összenyomódhat, szétnyílhat, letörhet.
    Ilyenek lehetnek az oszlopos örökzöldek (Hamisciprusok, Borókák, Tuják, Tiszafák stb.).
  • Díszfüvek, Nádak, Bambuszok esetében a füvek tövét védjük a bejutó nedvességtől, fagytól.
  • Szeles vidéken körbe tekerhetjük a fagyérzékeny növényeket jó szellőzést biztosító, természetes anyagból álló takarókkal -juta, nádfonat-, vagy akár légpárnás fóliát is használhatunk. A köztes részt, a szigetelés fokozásának érdekében kitölthetjük lombbal, hánccsal, forgáccsal.
  • Ne sétáljunk téli időben a gyepen, vékony hótakarónál vagy sáros, nedves időben, mert ettől letömörödhet a talaj és a vízelvezető képessége megváltozik a gyep könnyen kikopik. A megfagyott fűszálak könnyen letörnek, tavasszal gyakran bebarnulnak.
  • A kerti út takarításakor a havat ne dobjuk egy kupacba, mert így az csak lassan olvad el, a gyep kirohadhat alatta.
  • Fontos, hogy a kertben ne alkalmazzunk sózást a csúszásmentesítésre csak homokot, forgácsot, bioműtrágyát, vagy kis adagban műtrágyát.
  • A komposztot ilyenkor ne forgassuk át, mert értékes rejtekhely sok hasznos élőlény számára.
  • Árnyékolás: Főleg fagyos, szeles, hideg időben, örökzöldek (melyek ilyenkor is párologtatnak) esetén hasznos az árnyékolás, akár egyszerű rasel háló alkalmazásával. Védekezhetünk az élettani száradás ellen. Ugyanezt az eljárást a tarka lomblevelűek esetén akár fenyőágakkal is elérhetjük.
  • Fagymentes időben végezhetünk metszési munkákat főleg lombhullató díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák esetében (ritkító és ifjító metszést), de a száraz, beteg, törött részeket feltétlenül távolítsuk el és inkább égessük el, mintsem komposztáljuk.
  • Az évelőket visszavághatjuk, fennyőgallyal, mulccsal, forgáccsal takarjuk az ágyásokat.
  • Kerti tavakról már az ősz végétől gondoskodjunk lehetőség szerint minél kevesebb lomb kerüljön bele mert a rothadás hatására szerves anyag kerül az aljára és káros gázok képződnek, eliszaposodik. Minél kisebb és sekélyebb vízfelülettel rendelkezik a tavunk annál gyorsabban és mélyebben befagy és kevesebb hely marad halaink valamint egyéb más élőlény számára.
  • Léket ha lehet ne vágjunk, inkább vízen úszó befagyás gátlót vagy kis teljesítményű keringető szivattyút alkalmazzunk, de 30 cm -nél mélyebbre ne tegyük, mert a mélyben áramló víz ronthatja a vermelőbe vonult halak életfeltételeit.
  • Ha téltűrő növényeket tartunk edényben a teraszon ezek téli védelméről sem szabad lemondanunk.
    Erős, tartós fagyban a cserépben károsodhat a növények gyökere, mivel gyorsabban áthűl mint a kertben. A növényt cserepestül beállíthatjuk egy vesszőkosárba, vagy egy nagyobb cserépbe és a köztes részt kitölthetjük jól szigetelő anyagokkal, pl. száraz lomb, forgács, apró kéreg zúzalék és a cserepet állítsuk egy raklapra vagy hungarocel darabra így nem érintkezik a hideg kővel vagy talajjal. Az örökzöldeket árnyékolhatjuk rasel hálóval vagy fenyőgallyal, hogy védjük a téli nap szárító hatásától, mivel a napsütéses idő fokozza a párologtatást, de a fagyott földből a növény nem tud elegendő vizet felvenni.
  • A madarak etetése: Említést érdemelnek kertünk kis segítői is, kik a kellemetlen rovarkártevőket gyérítik. A keményebb fagyok beállta után, leggyakrabban december elejétől kezdhetjük az etetést a hideg elmúltáig. Főleg vastagabb hótakaró vagy a jég? kialakulása esetén nem találnak táplálékot a madarak, ekkor igénylik leginkább gondoskodásunkat. Ne feledjük, ha elkezdtük az etetést folyamatosan kell eleséget rakni a madáretetőbe. Lehetőleg természetes anyagból -fából, nádból, kókuszból- készüljön a kihelyezésre kerülő madáretető, mivel anyagával így harmonikusan beilleszkedik kertünkbe. Olyan helyre tegyük ahol a macskák nem tudják elérni, mivel azokat az etetőkről amit elérnek hamar lemondanak a madaraink.
    Az eleség lehet napraforgómag, megtört dió, mogyoró, de akár vegyes konyhai hulladék vagy gyümölcs is. Faágakra akaszthatunk madárkalácsot vagy marhafaggyút.
    Lényeges, ha elkezdtük az etetést és a madarak odaszoktak akkor folytassuk az eleség kirakását egészen tavaszig, mert odaszoknak, „számítanak” a kihelyezett táplálékra és ennek hiányában elpusztulnak.

Egyéb munkák a téli kertben.

  • Főleg kötöttebb talajon a veteményes és fűszerkertek, virágágyak felásása (inkább október, november hónapban), laza, homokos talajon végezhetjük tavasszal is.
  • Gondoljunk a következő évre is, ezért élezzük meg a favágó szerszámokat, metszőollókat, sövényvágókat, hozzuk rendbe a fűnyírókat és a kézi szerszámokat.
  • Javítsuk ki a kert berendezési tárgyait, támrendszereket, pergolákat, padokat.
  • Télen fagymentes időben bármilyen konténeres lombhullató növény ültethető és kisebb tűlevelű örökzöldek is.

Összefoglalva láthatjuk télen is akad munkánk a kertben, de mégis a tél, inkább a pihenésről szól. A jó meleg szobából gyönyörködhetünk a szépen kialakított kertünkben egy meleg teát vagy forralt bort szürcsölgetve és megkezdhetjük a tervezést a tavasz átépítési munkáiról.

 

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

Hogyan kezdjünk hozzá?

A kertészkedés már többszáz éve nem merül ki annyiban, hogy hétvégén kiballagunk a ház mögé.

A kert kialakításának alapelveit nem lehet kész receptként odaadni senkinek, nem szigorú szabályok diktálják őket, és tág teret engednek az egyéniség érvényesítésének is. Van azonban néhány általános irányelv, melyekre kertünk megtervezése, valamint a kertépítés során mégis támaszkodhatunk. Ezek az irányelvek nemcsak a kert egészére, hanem egyes részeire is alkalmazhatók.A mérce valahol az egyszerűség és sokoldalúság, a nyugalom és a mozgalmasság között ingadozik. A kertépítés művészete ilyen végletek között próbál harmóniát teremteni.  Harmónia alatt azt értjük, hogy a részeket az egészhez viszonyítjuk, és igyekszünk őket egymáshoz hangolni, legyen szó egy épület vagy telek méretarányairól, az épület és a kert jellegét meghatározó természeti környezet viszonyáról, vagy akár a különböző anyagokról, melyeket a kertben felhasználtunk – ezeknek mind-mind illeszkedniük kell a házhoz és környezetéhez, valamint a kert témájához is. Kiegyensúlyozott összhatás csak úgy kelthető, ha a méretarányok is megfelelőek. Ennek főleg a kerti fákkal kapcsolatban van különleges jelentősége, mivel csak 10-20 év elteltével állapítható meg, hogy annak idején helyesen választottuk-e meg az arányokat. Ez a tény már az ültetés időpontjában hallatlanul gondos mérlegelést tesz szükségessé. A jól kialakított kert a természetes és mesterséges anyagok sokasága ellenére is mindig egységesnek tűnik, és összhangban áll környezetével is.Az évek múlását is figyelembe véve a formák kétségtelenül a kerttervezés és kertépítés legjelentősebb eszközei, de a formákkal együtt járnak a színek is, és a végleges benyomást e két tényező alapján alakítjuk ki. A kert hangulatát és atmoszféráját nemcsak a virágok színe határozza meg: fontos szerep jut ebben a különböző árnyalatú leveleknek is. A figyelmet magukra irányító színek (sárga, narancssárga, vörös) egyben meleg színek is, szemben olyan visszafogott színekkel, mint a kék, a zöld és a lila. A meleg színek közelséget, a hideget távolságot sugallnak. A tér optikai tágítása főleg a kék különböző árnyalataival érhető el. A háttérben célszerű hideg színeket alkalmazni. Az előtérben álló meleg színek ezzel szemben közelebb hozzák a hátteret is.A kert képét befolyásoló tényezők: éghajlat, talaj, környezet, a telek nagysága, fekvése és fényviszonyai. Minél jobban sikerül igazodni ezekhez az adottságokhoz, annál harmonikusabban simul majd bele kertünk a környezetébe, és annál szebben fejlődik majd a növényzete.

Tags: , ,